Mi sem jellemzi jobban a blogoláshoz való hozzáállásomat, minthogy az első bejegyzést pár nappal a publikálás után letöröltem, mert egyszerűen túl szkeptikusnak találtam. Igazából ezt is úgy préselem ki most magamból, mint első nagy bevezetés. Szinte soha nem írom le amiket gondolok, egyáltalán nem vagyok az a típus, aki bármilyen gondolatmenetet betűkbe önt. Dehát mi sem lenne ennél jobb alkalom, mint egy kötelező feladat, amely az egyetlen oka annak, hogy most itt írok valamit. Több dolog közül a blogolás is egy olyan volt, amit megfogadtam, hogy nem fogom elkezdeni soha... na tessék...
Kíváncsi vagyok, hogy leépülnek-e az előítéleteim a blogolással kapcsolatban, és vajon fogom-e ezt élvezni... meglátjuk...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Boros Éva 2010.02.21. 16:06:09
Azt hiszem, nem is a legtitkosabb gondolatainkra kíváncsiak... Abban bízom, hogy csak sikerül mindig valami szakmait írni.
