1. Prezentáció az ELEARNING felületről, használhatóságáról

A prezentáció elérhető a következő linken prezi.com/klrkac9wmwlg/

1. Gondolattérkép az IKT eszközökről

Itt alakul a dolog: www.mindmeister.com/maps/show/50075980

1. Olvasónapló a 21. század iskolájáról - (under construction)

Érdekes beszélgetésen vettem részt pár hete, amikor a tanórán a Wikipedia-ról beszélgettünk.

Nem mennék bele a wikipedia technikai hátterébe, hiszen azt mindenki tudja, hogy közös, mindenki által szerkeszthető tudásbázisról van szó. Nagyon szívesen használja minden diák és egyetemi hallgató, hiszen gyakran jó összefoglalást ad egy témáról, átlátható szerkezettel. Nem meglepő dolog ez, hiszen gyakran éppen olyan hallgató szerkeszti meg a szócikket, mint amilyenek mi is vagyunk.

A lelkes felhasználók kedvét azonban hamar elveszik például az ELTE egyetemi tanárai, akik megtiltják a Wikipedia használatát, illetve az arra való hivatkozást. Egészen a fent említett beszélgetésig egyet értettem ezekkel az oktatókkal, és azt gondoltam a Wikipedia valóban nem egy hiteles forrás.

Azonban gondoljunk csak bele. Hány ember ír meg egy könyvet akármilyen szakmai témában, hány lektorálja kiadás előtt? És emellett hány ember olvas wikipediát, aki szakember az adott témában? Összehasonlíthatatlanok ezek az értékek.... Vagyis amellett, hogy a Wikipedia rendelkezik alkalmazott szerksztőkkel, tulajdonképpen az egész szakmai elit szerkesztheti. Ha valaki biztos abban, hogy hibát talál, egyszerűen kijavíthatja. A Wikipedia tehát végtelen lehetőség egy folyamatosan bővülő és aktualizált, milliók által ellenőrött enciklopédia létrehozására. Aki továbbra is hiteltelennek érzi a wikipediát, az nézze meg a szócikkek alján lévő hivatkozásokat.

Mindehhez azonban sokat kell még fejlődnie az emberek hozzáállásának. Remélhetőleg pár éven belül kialakul a "ha hibát látok egy szócikkben akkor javítom" feltételes reflexe a felhasználóban, ami után nem állíthatja meg senki a tudás terjedését.

A Modern eszközök a pedagógiában kurzus folyamán nemcsak kipróbáltunk többféle új, az oktatásban használható IKT eszközt, de több alkalommal is beszélgettünk el ezekről.

 Ez a bejegyzés az IKT eszközökről folytatott általános beszélgetést summázza.

IKT eszközök általában:

• tudás vs. tartalomközpontú oktatás

Idegen nyelv oktatása esetén miindenképp a tevékenység alapú oktatást részesítjük előnyben, hisz ott a hangsúly a gyakorlatokon van, mint az elméleteken. De számos tantárgy esetén sajnos ez a módszer nem valósítható meg, például történelem vagy matematika tantárgyak oktatásánál inkább a tudás átadása a fontos, mint annak a gyakorlati alkalmazása. Az oktatás során rengeteg olyan dolgot kell elsajátítaniuk a diákoknak, amelyet soha az életben nem lesz lehetőségük gyakorlatban is alkalmazni, de ezen tudás az alapműveltség részét képezik

• Az IKT szerepe az oktatásban

A csoport minden tagja azon a véleményen volt, hogy egyre inkább fontosabb szerepet tölt be az oktatási folyamatban. A gyerekek megszokták már az IKT alapú oktatást, és nem hat rájuk már az újdonság erejével. Ugyanakkor hospitálásaink alkalmával észrevettük, hogy motiváltabbak például, ha az interaktív táblát alkalmazza egy egy oktató az órája során. Továbbá hozzátettük, hogy a lap top, illetve a ppt-k használata hasznos kompetenciákat fejleszt a tananyagátadáson felül. Az IKT-s eszközöknek hétköznapi dolgokká kell válniuk, melyek ugyan színesítik az órákat, de rengeteg energiát, időt igényel azok előkészítése. Nagyban hozzájárulnak például egy csoportmunka irányításához is. Pozitívuma, hogy sok helyről kapják a diákok az ingert, az információt, otthon is megnézhetik, kiváló szemléltető eszköz, hisz képek, videók, programok segítségével hatékonyabbá teszik az oktatást.
Arról is beszéltünk, hogy az IKT-s eszközök milyen hatással vannak a gyerekekre. Egybehangzóan megerősítettük, hogy mindenképp pozitívan befolyásolják a tanulókat, hisz azok közelebb érezhetik magukhoz a tanárt.

• Hogyan befolyásolják az IKT eszközök a kommunikációt?

Mivel egyre több IKT-s eszköz van, amit ugyanarra lehet használni, ezért sokkal több lehetőséget ad a diákoknak a kommunikációra. Itt olyan eszközöket, forrásokat említettünk, mint például a NING, a Moodle, iwiw, facebook, melyek nagyon jó társalgási lehetőségeket hordoznak a diákok és oktatók számára is.

Az utolsó két óra középponjában a többek szerint a 21. század iskolájának forradalmasítója, az interaktív tábla állt.

 "Az aktívtábla egy érintés-érzékeny felület, melyre a számítógép monitorának képét egy projektor segítségével kivetíthetjük, azon keresztül a számítógépet vezérelhetjük, az azon megtalálható valamennyi alkalmazást elindíthatjuk, futtathatjuk. Ha a számítógéphez hangszórót, DVD- vagy videólejátszót csatlakoztatunk, akkor multimédiás megoldásokkal is élhetünk. Ha a számítógépet csatlakoztatjuk az Internetre, az aktívtábláról közvetlenül hozzáférhetünk a kívánt weboldalakhoz.

A hagyományos tábla esetén a táblát gyakran töröljük, ilyenkor annak tartalma elvész, illetve annyi marad meg belőle, amennyit a tanulók – jól-rosszul – a füzetükben rögzítettek. Ezzel szemben a digitális tábla táblaképeit elmenthetjük, ezeket az óra későbbi szakaszában, vagy bármelyik másik órán elővehetjük, és a képi megjelenés segítségével az elhangzottakat felidézhetjük. Az önálló tanulás folyamatát segítheti, hogy a tanóra vázlatát, a táblaképeket tartalmazó fájlt kinyomtatva a gyermek kezébe adhatjuk, vagy az iskolai hálózaton elhelyezhetjük – tanulóink ennek segítségével
készülhetnek a következő órákra.

A hagyományos falitábla használata a tanórákon – még ha előre tervezett is – nagyon sok esetben válik rendezetlenné, a táblára rajzolt vázlataink sokszor „hevenyészettek”. Az aktívtábla egyik fontos előnye, hogy táblaképeink nem csak tervezhetők, de előre el is készíthetők, így tudományterületspecifikus hasznosságán túl az esztétikai nevelés igényeit is kielégíthetjük. Előre elkészített tananyagainkat megfelelő szoftverek segítségével interaktívvá tehetjük, így diákjaink a passzív befogadóból aktív közreműködőkké válnak, ezzel is segíthetjük a megértés, a tanulás folyamatát."

Az interaktív táblák használata ma Magyarországon eléggé kezdetleges sátiumban van. Bár a különböző pályázati forrásoknak köszönhetően egyre több iskolában van interaktív tábla, a legtöbb helyen nem tudják használni. Szerintem csak a gyakorlóiskolákban és pár elit intézményben vannak olyan tanárok, akik képesek erre. Pedig nem lenne túl nehéz feladat , persze a hosszú évek óta oktató tanárok a saját jól bevált (vagy annak hitt) módszereiken nem szívesen változtatnak.

A felhasználók között sem úgy használja mindenki, ahogyan azt kellene. Amíg egy tanár írásvetítő vagy projektor helyettesítésére használja a táblát, addig nem újított sokat, és pénzt is pazarol, hiszen akkor már használhat egy sokkal olcsóbb berendezést is.

A felhasználás következő szintjén a tanár már használja a tábla funkcióit, a prezentációit úgy állítja össze, hogy ha kell tollat ragad, beleír, ezt ide azt oda teszi.

Az ideális felhasználó pedig az a tanár, aki az interaktív táblára készült programokon készít feladatot a diákjainak.

 NE feledjük, hogy a tábla nem a saját szórakozatásunkra van, a diákokat különösen motiválhatja, ha ők is használhatják a táblát! Ezen kívül még egy dologra kell vigyázni..fenntartani az egyensúlyt saját magunk, a diákok és a tábla között: ez azt jelenti, hogy vigyázni kell arra, nehogy túlságosan a tábla kerüljön középpontba a tanórán. Mert az sem jó. Mint mindenhol, itt is tehát a régi jól bevált és az új eszközök megfelelő arányú ötvözése vezet sikeres tanításhoz..

A rendkívül hasznos ám méltatlanul nem elterjedt Moodle és a Ning után következett a szintén hasznosnak mondható, ám méltatlanul elterjed Second Life nevű program.

A Second Life-ról első pillantásra eszembe jut a sokat játszott Sims, hiszen itt szintén kialakíthatjuk saját karakterünket akit irányíthatunk a szintén általunk alakított világban. Viszont a Second Life esetében a közösségnek sokkal nagyobb szerep jut, hiszen a Second Life világát az összes felhasználó együtt alakítja, tárgyaka hoz benne létre, szolgáltatásokat nyújt stb. Így előfordulhat az is, hogy mások járkálnak az átlalunk "épített" házban, vagy vásárolnak a boltunkban.

Mindez egy kellemes időtöltés lehetne, azonban van egy olyan faktor, amitől a second life mégsem válik el teljesen a valódi élettől.... Ez pedig a pénz, amelyet használunk a "játékban". Ugyanis saját bankkártyánkkal tölthetjük fel virtuális avatarunk bankszámláját, aki azt el is tudja költeni a Second Life-ban.

Természetesen az általunk létrehozott szolgáltatásokért mi is kérhetünk pénzt, tehát a pénzkeresés lehetősége is benne van a rendszerben. Mára viszont annyira kialakult már a Second Life világa, hogy nehéz olyan dolgot létrehozni, amiért sokan fizetnének. Itt tehát egy tipikus piramisjáték esete forog fenn: aki a játék indulásakor rése volt, az akár rengeteget is szakíthatott vele, aki viszont most lép be annak már nem sok felfedezésre váró terület marad.

Nem is beszélve arról, milyen komoly programozási tudás kell ahhoz, hogy bármit is létrehozzunk a Second Life-ban. Ez már nem a Sims ahol kattintunk és választunk a különböző mintájú tapéták közül, itt gyakorlatilag mindent létre lehet hozni ha értünk a programozáshoz. Tehát a Second Life nemcsak hogy egy bizonyos kis rétegnek jó, de még annál is kisebbnek.

De vajon alkalmazható-e az oktatásban?

Véleményem szerint nincs olyan tanár aki képes lenne a Second Life-ot oktatási célokra használni. Nem azért mert nem lenne ötlete, hiszen millió lehetőség rejlik benne: a diákok biztosan szívesebben ülnének be az általunk létrehozott Second Life-os tanterembe és olvasgatnák az általunk feltöltött könyveket az általunk programozott könyvespolcról. Viszont ki az, aki technikaliag bele tudna tanulni ebbe? Annyi idő szükségeltetik hozzá, ami alatt számtalan hasznos oktatási anyagot lehetne fejleszteni a való életben...

Személy szerint tehát maradnék a Second Life Szkeptikusok táborában és élném az életemet a kézzel fogható, valódi dolgok világában..... bocsánat mindenkitől aki nem így gondolja... 

A következő két eszköz/felület több szempontból rokon, ám különféle célokra használható.

A MOODLE szó eddig számomra egyenlő volt az ELTE Elearning felületével, amit évről évre több egyetemi oktató tanul meg használni. Feltűnő az is, hogy mennyivel könnyebb a lemaradások pótlása, a kurzus nyomon követése egy folyamatosan frissülő moodle felülettel rendelkező óra esetében. Nemcsak minden felhasznált tartalom, kiosztott handout, prezentáció stb. válik minden résztvevő számára elérhetővé, de akár szavazásokat, kérdőíveket, fórumokat is lehet használni.

Gyakorlatilag nem tudnék újat hozzátenni az órán rendkívül nagy gonddal összeállított listáinkhoz, amit ezzel a felülettel kapcsolatban állítottunk össze, így most hagyom ezekete "beszélni" magam helyett... különleges és egyedülálló termék lett a második témára készített ötletlistából, ez történik ha sok ember egy dokumentumot szerkeszt....azon túl, hogy meglepő módon születik meg a közös eredmény és összeadódnak a gondolatok, kialakulhat kisebbfajta káosz is, amit sikerült is előidézni:) Ezen még az egyesek által spontán felvett identitás (vagyis amilyen színnel írtak azzal különböztették meg magukat) sem segített....

1. Az adatokat elég egyszer feltölteni és megosztani másokkal, és azok később is szerkeszthetők lesznek. (Maradandó, de rugalmasan kezelhető tartalmak.)
   
2. A szoftver ingyenes - és egyéb különösebb anyagi szükségleteket sem igényel, elég hozzá egy vagy több internettel ellátott számítógép az iskolában, ami egyébként is kellett/ addig is volt. A munka dinamizálásában viszont segíthet, időt spórolhatunk meg vele (és a régi mondás szerint az idő pénz).
3. Nincs fizikailag újonnan elfoglalt tér, csak hatalmas virtuális tárolókapacitás: akár egyes tananyagok közzétételével, e-bookok megvásárlásával, esetleg saját anyagaink digitalizálásával több helyet áldozhatunk más dolgoknak a térben: könyvátrban, osztálytermekben, tanáriban, szertárakban stb.
   
4. A felhasználók bárhonnan elérhetik azt, ahol van internet: szélesedhet a munkatevékenységek helyszíneinek tárháza (vezetőség, pedagógus és diák számára is).
5. Kapcsolatot lehet teremteni rajta keresztül a szülőkkel, például jegyek és intők, dicséretek, hiányzások.
6. Az iskola programjait naptárba vele lehet szedni. Azokat pedig meg lehet osztani a munkaközösség tagjaival és/vagy szülőkkel és/vagy diákokkal, ezeknek kombinációival, mindenkivel - vagy titkosítva lehet őket tartani.
7. Interaktív tevékenységek "megindulása" az iskolában: a pedagógusoknak nyitás a jövőre nézve, a gyerekeknek tevékenységeiket tekintve pedig "megkomolyodhatnak": játék helyett hasznos időtöltés, segítség a tanulásban.
   
8. Órarendi órák és szakkörök működéséhez (például színjátszókör) jó támogatást nyújthat (tananyagok megosztása az osztályokon és/vagy iskolán belül).
9. Csoportmunkára alkalmas, ezáltal közösségfejlesztő hatású - a tanárok és a diákok számára is egyaránt! A csoportközi kommunikáció megélénkítéséhez kiváló eszköz lehet egy jó helyre elhelyezett csevegési, fórumozási alkalmazás.
   
10. Kifejezetten a vezetőség számára egy remek ellenőrzési pont, hogy hogyan működnek az egyes munkafolyamatok az iskolában.
11. Elégedettségmérőket is elhelyezhetünk rajta, ezzel a szülők, diákok és tanárok véleményét is megismerhetjük: így sokkal könnyebb dolga lesz a menedzsmentnek a különböző fejlesztéseket tekintve.
    
12. E-Kooperáció más intézményekkel: más iskolák, ellenőrző szervek, alapítványok (esetleg magánvállalatok), stb.
    

1. mindenki számára hozzáférhető
2. könnyen elérhető
3. stabil, megbízható...
4. feladatokat lehet benne adni, és ez tök jó
5. papírtakarékos, környezetvédelemre nevel
   
6. otthonról is hozzáférhetek.
7. nem kell mindenkinek kinyomtatni. --> sőt, senkinek
8. hiányzást könnyű pótolni.
9. ingyenes
10. nem marad otthon a házi feladat - a diákok feltöltik a netre...
    
11. könnyen ellenőrizhető - meg lehet nézni, hogy ki használta a felületet
12. kommunikációt megkönnyíti
    
13. tesztet lehet készíteni
    
14. csevegést lehet kezdeményezni
15. linket be lehet szúrni
16. kérdőívet fel lehet tölteni
17. jelenléti ívet lehet vele vezetni
18. osztálynaplót lehet digitálisan rögzíteni
19. kiválaszthatod a saját stílusod - testreszabás
    
20. időtakarékos
21. közös design - na ez itt nincs:)
    
22. közös nyelv kialakítása a diákkal
23. fórum indítása a diákok számára - problémafelvetés
    
24. bizonyos mértékig a diákok is beleláthatnának a naplóba, és nem lenne módjuk elfelejteni a dolgozatokat
25. órán kívüli kommunikáció a tanár és diákok között
26. összetartó erő :)
27. fejleszti az informatikai kompetenciáááát:-P
    

Na, de miért lehet rossz moodle-t használni? :)

1. Miért? Rossz?
2. néha nehéz róla tananyagot letölteni pl tegnap nekem - ez kellően megalapozott vélemény, hogy akkor a közoktatás számára ez bizony felesleges
   
3. csomó időt elvesz:( - akár a tanulás, teljesen felesleges
   
4. kialakulhat a függőség - a könyvfüggőség nem szokott baj lenni, a gépfüggőség igen, pedig a gép sokoldalúbb forrás mint a tankönyv... - könyvfüggőség??? példa??? :D - állandóan fórumozol
5. Ha tönkremegy a géped, pl. mint nekem ma reggel... - azt a kifogást elfogadja a tanár, hogy azért nem töltöttem fel a házit, mert bekrepált a gép??? - ha elfogadja azt, hogy otthon hagytam a könyvet, mert feledékeny vagyok, akkor ezt is elfogadja
6. ha nincs géped, mint nekem már egy ideje
7. Mi van akkor, ha a suliban lévő gép megy tönkre? --> az ciki - mi van ha meteor csapódik be a suli közelébe? akkor sem érdemes moodle használni
8. moodle-függőség??? az milyen?
9. elkényelmesít... - igen, de több szabadidőd marad.... pl. könyvtározással hamarabb végzel, ha internetes katalógust használsz, s elmehetsz helyette pl. futni - mindjárt nem kényelmesedsz el annyira :D
10. ideges leszel, ha a felhasználók száma elérte a maximumot:) - 120.00 fős osztályterem?
11. nincs élő beszéd, személyes kommunikáció - ki mondta, hogy nem kell iskolába járni, ahol van élő beszéd? -szerintem van, illetve lehet - persze, futhat mellette a skype és moodle használat soráűn is ülhetnek ugyanabban a teremben és beszélhetnek is, nem?
12. nem lehet benne csetelni- lehet, lásd iskolapad.hu chat modul :-P egyébként miért kellene benne csetelni, amikor lehet csetelni más programmal, a moodle nem mindent helyettesít
    
13. nem látom a reakciókat például a szép lila betűszínre átváltásnál

1. Törlésnél nincs visszavonás

Moodle-höz még csak annyit, hogy beszédes a mit nem tud a moodle amit kéne tudnia dokumentum ötletszegénysége....nade akkor miért nem használja soksok tanár? legalább az egyetemi tanárok, kéremszépen....

Szóval mégis miért lehet az, hogy az iskolák többségében nem használnak ilyen szuperjó keretrendszert?

Szerintem:

1. Nem is tudnak róla, hogy létezik.

2. Ha tudnak róla, nem eléggé nyitottak az új technikára...

3. Ha nyitottak az új technikára, nem tudják kezelni...

4. Ha tudják kezelni, nehezen állnak át a már megszokott módszereikről erre...

5. Kevésbé jó anyagi helyzetben lévő diákok esetén egyáltalán nem biztos, hogy van otthon internet, vagy ki tudnak nyomtatni.

6. Sok helyen az iskolában nincs lehetőség arra, hogy a diákok szabadon leüljenek egy gép elé és használják azt. 

Pár gondolat a Ning-ről:

A Ning saját közösségi oldal elkészítését kínálja pillanatok alatt, ahol a felhasználók számtalan lehetőséget kapnak arra, hogy személyes profiljukat kialakítsák. Megválaszthatják az oldal tematikáját, kijelölhetik a várhatóan csatlakozók körét, s a működtetéshez a szolgáltató a web legújabb eszközeit kínálja: online videókat lehet feltölteni nézni, képtárakat lehet létrehozni, zenét lehet hallgatni, blogokat lehet vezetni. Számtalan lehetőség van arra is, hogy a felhasználók kedvük szerint való profilokat alakítsanak ki.
A Ning azt az egyre növekvő igény igyekszik kiszolgálni, mely szerint a felhasználók mind nagyobb számban igénylik a webes megjelenéseik esetében az önálló arculatkialakítást, s a szolgáltatóktól ma már azt várják el, hogy ne zárt kereteket biztosítsanak, hanem lehetőségeket adjanak a kezükbe.

A szeminárium első témája tulajdonképpen arra próbált szerintem rávilágítani, hogy mennyire különböző világban élnek azok a diákok, akiket majd mi fogunk tanítani. Ezek a gyerekek soha nem éltek olyan társadalomban, ahol nem volt internet, emiatt rendkívül aktívan használják az internetet.

Amit ez a tény a tanároknak jelent, az pedig az, hogy a tanításnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott, IKT felhasználásban bajnok diáksághoz. Valójában rengeteg lehetőség rejlik pl a web2-es eszközök mögött, és ha egy tanár használja őket, közelebb kerül a diákokhoz és könnyebben megftalálja velük a közös hangot. Mindenképpen érdemes tehát szót ejteni a lehetőségre álló eszközökről, amire volt lehetőség a "modern eszközök" szeminárium keretein belül is.

Első lehetőségek között mindenki szépen regisztrált a megadott helyeken, amik közül a két számomra legfontosabbatt emelném ki pár mondat erejéig.

Twitter:

kb sms hosszúságú rövid kis üzeneteket lehet vele írkálni, az ember azt olvas akit ő akar, tehát pozitívuma, hogy nem a bejelölt-visszaigazoltam-azóta be nem áll a szája de megsértődne ha letiltanám az ismerősök közül probléma forrásfelülete... ellenben ha nem olvasom folyamatosan akkor nincs is értelme használni mert visszakeresni sokáig tart bármit is, sőt nem is lehet csak inkább elolvasni mindent újra... nem is beszélve arról, hogy a valódi twitter felhasználó még a reggelije összetételét is szívesen kiírja rendszeresen, amire meg aztán egyáltalán nem vagyok kíváncsi.... gyakorlatilag összefolyik benne érdekes és lényegtelen információ, személyes és szakmai tartalom, oktatók és barátok bejegyzései... emiatt tanárként nem szívesen használnám, maximum a diákjaim magánéletére láthatnék rá jobban általa.... de oktatási célra túl kaotikusnak találom...

MindMeister:

Gondolattérkép készítő oldal, ahol az ember meg is oszthatja a kis térképet a többiekkel akiket ismer... nekem a mindmeister annyira bejött, hogy egy másik órámhoz itt készítettem gondolattérképet egy pszichológiai cikkről... hamar bele lehet jönni a használatába és egyszerű....

oktatási célra is jól használható, ezt be is bizonyítottuk az elsők közötti órán, amikor közösen szerkesztettük meg az "intelligens osztályterem, ergonómia" térképét. Meglepő volt látni azt, hogy mennyire gyorsan dolgoztunk fel és formáltuk gondolattérképpé a soksok oldalas könyvet... ezt akár tanárként is be lehet vetni, a diákok egy témát kisebb altémákra osztanak és feldolgozzák...az egész végén pedig ott van minden egyben... Biztos vagyok benne, hogy szívesebben írna bármelyik Z generációs gyerek itt vázlatot akármiről, mint papíron (ahol nem is tud javítani, arrébb tolni, átírni, csak ha újrakezdi az egészet)

Ami itt gond lehet az viszont az, hogy amit az ember maga nem olvas el, azt nem fogja tudni. Én például a mai napig nem olvastam el a közös térképünk mások által írt részeit...ha tehát azt szeretném, hogy a diák meg is tanulja a gondolattérkép tartalmát, akkor nem szerkesztetném közösen az osztállyal, hanem mindenki csinálja a magáét....

•  De azért itt van a közös térkép az intelligens osztályteremről:

www.mindmeister.com/maps/show/43236800

• Itt pedig az általam készített Wiki szócikk:

oktinf.elte.hu/wikipedia/index.php/Berendez%C3%A9s

Úgy gondolom mindent elárul a két bejegyzésem közötti dátum... vagyis eléggé eldőlt, hogy mennyire varázsolt el a blogolás... hiába kötelező, hiába kell, sosem tudtam rávenni magamat. Ennek persze több oka is van:

1. először csak nehezen tudtam volna elmélkedni az óra témáiról, a fentebb említett "nehéz nekem ezt megfogalmazni és leírni" okból

2. Később viszont rájöttem, hogy sokkal inkább írnék az egészről azután, hogy már nagy részét láttam és több véleményt hallottam róla....úgy döntöttem tehát, hogy majd a félév végén nekiállok sűrűbben írni és többet...

A mostani hetek tehát a szemiáriumon felmerült témák összefoglalásairól és a felmerült kérdésekről, dilemmákról fognak szólni... aki eddig azt hitte, hogy teljesen elfelejtheti a blogomat, az térjen rá vissza újra mert mostmár tényleg lesz itt valami többé-kevésbé értékes gondolatmenet....

JA és reszkessetek, többi szeminárium résztvevők, mert jól telekommentelem a kis blogjaitokat! (evil laugh)

Mi sem jellemzi jobban a blogoláshoz való hozzáállásomat, minthogy az első bejegyzést pár nappal a publikálás után letöröltem, mert egyszerűen túl szkeptikusnak találtam. Igazából ezt is úgy préselem ki most magamból, mint első nagy bevezetés. Szinte soha nem írom le amiket gondolok, egyáltalán nem vagyok az a típus, aki bármilyen gondolatmenetet betűkbe önt. Dehát mi sem lenne ennél jobb alkalom, mint egy kötelező feladat, amely az egyetlen oka annak, hogy most itt írok valamit. Több dolog közül a blogolás is egy olyan volt, amit megfogadtam, hogy nem fogom elkezdeni soha... na tessék...

Kíváncsi vagyok, hogy leépülnek-e az előítéleteim a blogolással kapcsolatban, és vajon fogom-e ezt élvezni... meglátjuk...